Csak passzívház épülhet Magyarországon?

  1. Passzívház

2018-tól minden közintézmény, 2020-tól pedig minden EU-ban épülő családi ház passzívház kell hogy legyen – szól az új szabályozás. Nézzük részletesen, milyen lehetőségeket rejt ez magában.

Mi az hogy passzívház?

Először is tisztázzuk, mi az, hogy passzívház. A passzívház olyan épület, melyben a kellemes belső klíma – mind nyáron, mind pedig télen – jellemzően külön fűtési és hűtési elosztórendszer nélkül biztosítható. Míg a ma szokásos építési technológiával épült házakban télen padló-, fal-, vagy radiátor fűtésre, nyáron pedig hűtésre (klimatizálásra) van szükség, addig a passzívázaknál ez nem szükséges. Ha nagyon hivatalosak szeretnénk lenni, akkor az alábbi definíciót érdemes elolvasni:

„A passzívház egy olyan épület, melyben a termikus komfortérzet (ISO 7730) egyedül azon friss levegőtérfogatáram utánfűtésével vagy utánhűtésével biztosítható, mely a kielégítő levegőminőség eléréséhez (DIN 1946) szükséges – további egyéb levegő felhasználása nélkül.” Dr. Wolfgang Feist

Ez annak köszönhető, hogy a passzívház kiváló hőszigeteléssel rendelkezik (aljzat, falak, födém, nyílászárók). Mivel egy passzívházban a szellőztetés is hővisszanyerővel ellátott szellőztető berendezéssel történik, a fellépő összes hőveszteség olyan minimális, hogy annak pótlásához nincs szükség külön fűtési rendszer kiépítésére. A hőveszteségek minimalizálása érdekében a kiváló hőszigetelés mellett nagy gondot fordítanak a hőhídmentes és légtömör szerkezet kialakítására, valamint már az építészeti tervezéssorán figyelembe veszik az épület energiaháztartását.

A passzívház alapelvei

Egy paszívháznál a következő három elvet alkalmazzák egymással párhuzamosan:

  1. Az egész épületburoknak kiváló a hőszigetelése, légtömörsége, beleértve a külső nyílászárókat is.
  2. Passzív-szoláris nyereség optimalizálása nagy, déli tájolású transzparens felületekkel.
  3. Kontrollált szellőztetés alkalmazása hővisszanyeréssel.

A kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges viszonylag alacsony hőmennyiséget tehát főleg az ablakokon beérkező napsugárzásból, illetve az épületben tartózkodó lakók és műszaki berendezések által kisugárzott hőből fedezik. A passzívház falai körülbelül 50 centiméter vastagok, nincs rajtuk kémény, ablakai háromrétegű üvegezéssel készülnek, szellőzőgépe pedig talajkollektoron keresztül szívja be az épület légcseréjéhez szükséges levegőt (télen előmelegítve, nyáron pedig a föld által lehűtve). Egy passzívház fűtési energiaigénye 80–90%-kal kevesebb, mint egy hagyományos házé és évente tonnás nagyságrenddel kevesebb szén-dioxid-kibocsátást okoz, mint egy hagyományos ház.

A passzívház épületgépészete némiképp eltér a hagyományos gépészettől. Központi szerepet kap a – passzívházakban elengedhetetlen – légkomfort szellőztetés tervezése, amely a szellőztetés mellett fűtési és hűtési funkciókat is átvállalhat. Ezt egészítheti ki egy, csak időszakosan rásegítő, alacsony teljesítményű fűtés, valamint a melegvíz-ellátás koncepciója, szem előtt tartva a megújuló energiaforrások előnyben részesítését.

Passzívház számokban

Hivatalosan, számokban kifejezve azt az épületet nevezzük passzívháznak, amelynek energiafelhasználása nem haladja meg a 15kWh/m2/évet. Ablakok esetében a passzívház-szabvány nem energetikai előírást, hanem egy kellemes lakókomfortot biztosító ajánlást tesz (ezt szokták komfortkritériumnak is nevezni), miszerint az ablak U értéke beépítés után ne haladja meg a 0,85 W/(m2K) értéket. A légtömörségre vonatkozó kikötés, hogy az 50 Pa nyomáskülönbségnél mért légcsereszám (jelölése: n50) nem lehetmagasabb 0,6 1/h értéknél. Összességében, az épület összenergia-szükséglete primerenergiában számolva ne haladja meg a 120 kWh/(m2év) értéket, mely magában foglalja a gépészet (szellőztetés, fűtés, hűtés, melegvízellátás) energiaigényén felül az összes egyéb energiaigényt is (háztartási- és szórakoztatóelektronika, világítás, stb.).

Passzívház-bizonyítvány a PHPP (Passive House Planning Package) nevű szoftver alapján állítható ki, a darmstadti Passivhaus Institut engedélyével, melynek ára körülbelül 1500 euró. Magyarországon az Építési Termék Minőségvédelmi és Vállalkozásfejlesztési Kft., valamint a Passzívház Akadémia Kft. létrehoztak egy hazai passzívház minősítési rendszert, amelynek neve „Kiváló Építési Termék – Passzívház Akadémia Minőségi Passzívház”.

A fentieket összegezve egy épület akkor kapja meg a passzívház minősítést, ha

  • fajlagos fűtési energiaigénye ≤ 15 kWh/(m2év) vagyfajlagos fűtési hőszükséglete ≤ 10 W/m2
  • légtömörsége (n50) ≤ 0,6 1/h és
  • fajlagos összes primerenergia-szükséglete ≤ 120 kWh/(m2év).

A  előírásai szerint mindig el kell végezni a Blower Door tesztet, hogy egy épületet megkapja a passzív ház minősítést. Olvasson többet  a Blower Door tesztről: .

Az első magyar passzívház

Az első magyar passzívház Szadán épült fel 2009 februárjában. A 230.000 Ft négyzetméteráron megépített 126 m2-es passzívház fenntartási költségei az alábbiak szerint alakulnak: ha a fogyasztást átszámoljuk gázra, akkor Szadán 165 m3, egy hagyományos családi házban viszont 3150  m3 gázra van szükség évente.

Tényleg elég egy villanykörte?

Sokat hallott passzívház mítosz, hogy a ház fűtéséhez elegendő egy villanykörte. Nézzük, mi a valóság! Bár egy minősített passzívházban télen sem megy a hőmérséklet 15-16 °C alá, az elvárt 22-24 °C-hoz kiegészítő fűtésre van szükség az energiaveszteség miatt. A szadai minősített passzívház vesztesége -15 °C-os kinti hőmérsékletnél1500 Watt, ami gyakorlatilag egy hajszárító, VAGY 20 darab gyertya, VAGY 6 ember épületben tartózkodásából felszabaduló energia.

Passzívház

Pontosan mit mond az EU-s passzívház szabályozás?

Az Európai Unióban 2018-tól közintézmények, két évvel később lakások is kizárólag passzívház technológiával építhetők. Az unió számításai szerint ugyanis az EU épületei felelősek a kontinens energiafogyasztásának 40, illetve szén-dioxid-emissziójának 36 százalékáért – vagyis itt érhető el legrövidebb idő alatt a legkomolyabb fejlődés. Bár szó volt róla, hogy 2019-től csak az energiaigényeiket önállóan fedezni képes passzívházak építésére adjanak engedélyt, a végső olvasat ezzel szemben ad némi mozgásteret a nemzeti hatóságoknak abban, mi is minősüljön „nagy energiahatékonyságú épületnek”.

Passzív gerendaház?

A Beregszászi Gerendaház nagy lehetőséget lát passzív gerendaházak építésében és szívből támogatja az alacsony energiafelhasználású gerendaházak megvalósulását. Beregszászi Pál jelenleg szerzi meg a szükséges képesítéseket, hogy igény esetén passzív gerendaház építésével tudja segíteni ügyfeleit.

Olvasnivaló – passzív házak

  • (letölthető angol nyelvű pdf dokumentum, 21kB)
  • (Napi Gazdaság cikk)
  • holnapja

Passzívház videók

Passzívház Szadán I.

Passzívház Szadán II.

Most libraries also scan the facts here now have an information or